Szemeslepkék
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Melanitis leda | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szemeslepkék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szemeslepkék témájú kategóriát. |
A szemeslepkék (pávaszemes lepkék, Satyrinae) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a tarkalepkefélék (Nymphalidae) egyik fajgazdag alcsaládja.
Származásuk, elterjedésük
A legtöbb fajuk az Óvilág mérsékelt övében él, néhány a magas északon, az Alpokban, illetve más magashegységekben telepedett meg.
Megjelenésük, felépítésük
Többnyire közepes vagy kis termetű lepkék. A legkönnyebben arról ismerhetők fel, hogy első szárnyuk szegély alatti ere a legtöbbször, hónaljtőere és végsőere pedig gyakran hólyagszerűen felfúvódott a tövénél. Leginkább barnás szárnyukat majdnem mindig néhány vak vagy magvas szemfolt díszíti.
Az északi, illetve havasi fajok szárnya többnyire sötét (barna), alig mintázott — ezzel szemben néhány, a trópusi Amerikában élő faj szárnya majdnem üvegtisztán átlátszó, jóformán csak a szegélye pikkelyes.
Mindkét nem elülső lábpára elkorcsosult. A középhosszú tapogató oldalt benyomott, alul sűrűn szőrös.
Hernyójuk hátsó pár lába (tolólába) hiányzik; helyette elvékonyodott farvégükön farkvillája van. A hernyó teste lehet sima, ráncos, vagy gyakran bársonyos bundába takart. Általában (világosabb vagy sötétebb hosszanti sávok tarkázzák.
Életmódjuk, élőhelyük
Számos fajuk az erdővidékeken telepedett meg (Ronkay, 1986). Azok viszont, amelyek tápnövényei a fűfélék, a száraz, napos, fátlan vagy bokros lejtőket, töltések oldalait kedvelik,[1] sőt, a hóhatár közelében is előfordulnak.
A hernyók éjjel aktívak, nappal rendszerint elrejtőznek tápnövényükön. Bábjuk a földön, kő alatt vagy sekélyen a föld alatt pihen. Néhány faj bábjának a hátsó (fari) végét fonállal erősíti meg vagy laza szövedékbe burkolja.
Rendszerezésük
Az alcsaládba az alábbi nemzetségek, alnemzetségek és nemek tartoznak:
- Dirini nemzetség
- Aeropetes
- Dingana
- Dira
- Paralethe
- Tarsocera
- Torynesis
- Elymniini nemzetség
- Elymniina alnemzetség
- Elymnias
- Elymniopsis
- Lethina alnemzetség
- Aphysoneura
- Chonala
- Enodia
- Hanipha
- Kirinia
- Lethe
- Lopinga
- Mandarinia
- Neope
- † Neorinella
- † Neorinopsis
- Ninguta
- Nosea
- Orinoma
- Pararge
- † Pseudoneorina
- Ptychandra
- Rhaphicera
- † Satyrites
- Satyrodes
- Tatinga
- Mycalesina alnemzetség
- Admiratio
- Bicyclus
- Bletogona
- Hallelesis
- Henotesia
- Heteropsis
- Houlbertia
- Lohora
- Masoura
- Mycalesis
- Nirvanopsis
- Orsotriaena
- Pseudomycalesis
- Parargina alnemzetség
- Chonala
- Kirinia
- Lasiommata
- Lopinga
- Nosea
- Orinoma
- Pararge
- Rhaphicera
- Tatinga
- Zetherina alnemzetség
- Callarge
- Ethope
- Neorina
- Penthema
- Zethera
- Elymniina alnemzetség
- Eritini nemzetség
- Coelites
- Erites
- Orsotriaena
- Zipaetis
- Haeterini nemzetség
- Cithaerias
Cithaerias esmeralda - Dulcedo
- Haetera
- Pierella
- Pseudohaetera
- Cithaerias
- Melanitini nemzetség
- Bletogona
- Cyllogenes
- Gnophodes
- Manataria
- Melanitis
- Parantirrhoea
- Ragadiini nemzetség
- Acrophtalmia
- Acropolis
- Ragadia
- Satyrini nemzetség
- Coenonymphina alnemzetség
- Cercyonis
- Coenonympha
- Lyela
- Sinonympha
- Triphysa
- Dirina alnemzetség
- Dingana
- Dira
- Tarsocera
- Torynesis
- Erebiina alnemzetség
- Diaphanos
- Erebia
- Ianussiusa
- Idioneurula
- Manerebia
- Neomaniola
- Sabatoga
- Stuardosatyrus
- Tamania
- Euptychiina alnemzetség
- Amphidecta
- Archeuptychia
- Caenoptychia
- Caeruleuptychia
- Capronnieria
- Cepheuptychia
- Cercyeuptychia
- Chloreuptychia
- Cissia
- Coeruleotaygetis
- Cyllopsis
- Erichthodes
- Euptychia
- Euptychioides
- Forsterinaria
- Godartiana
- Guaianaza
- Harjesia
- Hermeuptychia
- Magneuptychia
- Megeuptychia
- Megisto
- Moneuptychia
- Neonympha
- Oressinoma
- Palaeonympha
- Paramacera
- Parataygetis
- Pareuptychia
- Paryphthimoides
- Pharneuptychia
- Pindis
- Posttaygetis
- Praefaunula
- Pseudeuptychia
- Pseudodebis
- Rareuptychia
- Satyrotaygetis
- Splendeuptychia
- Taydebis
- Taygetina
- Taygetis
Taygetis mermeria - Taygetomorpha
- Yphthimoides
- Zischkaia
- Hypocystina alnemzetség
- Altiapa
- Argynnina
- Argyronympha
- Argyrophenga
- Dodonidia
- Erebiola
- Erycinidia
- Geitoneura
- Harsiesis
- Heteronympha
- Hyalodia
- Hypocysta
- Lamprolenis
- Nesoxenica
- Oreixenica
- Paratisiphone
- Percnodaimon
- Platypthima
- Tisiphone
- Zipaetis
- Lethina alnemzetség
- Aphysoneura
- Chonala
- Enodia
- Hanipha
- Kirinia
- Lethe
- Lopinga
- Mandarinia
- Neope
- †Neorinella
- †Neorinopsis
- Ninguta
- Nosea
- Orinoma
- Pararge
- †Pseudoneorina
- Ptychandra
- Rhaphicera
- †Satyrites
- Satyrodes
- Tatinga
- Maniolina alnemzetség
- Aphantopus
- Cercyonis
- Hyponephele
- Maniola
- Proterebia
- Pyronia
- Melanargiina alnemzetség
- Melanargia
- Mycalesina alnemzetség
- Admiratio
- Bicyclus
- Bletogona
- Hallelesis
- Henotesia
- Heteropsis
- Houlbertia
- Lohora
- Masoura
- Mycalesis
- Nirvanopsis
- Orsotriaena
- Pseudomycalesis
- Parargina alnemzetség
- Chonala
- Kirinia
- Lasiommata
- Lopinga
- Nosea
- Orinoma
- Pararge
- Rhaphicera
- Tatinga
- Pronophilina alnemzetség
- Altopedaliodes
- Antopedaliodes
- Apexacuta
- Argyrophorus
- Arhuaco
- Auca
- Calisto
- Cheimas
- Chillanella
- Corades
- Corderopedaliodes
- Cosmosatyrus
- Daedalma
- Dangond
- Diaphanos
- Drucina
- Druphila
- Elina
- Eretris
- Etcheverrius
- Eteona
- Faunula
- Foetterleia
- Gyrocheilus
- Haywardella
- Homoeonympha
- Junea
- Lasiophila
- Lymanopoda
- Manerebia
- Mygona
- Nelia
- Neomaenas
- Neomaniola
- Neopedaliodes
- Neosatyrus
- Oxeoschistus
- Palmaris
- Pampasatyrus
- Pamperis
- Panyapedaliodes
- Paramo
- Parapedaliodes
- Pedaliodes
- Pherepedaliodes
- Physcopedaliodes
- Praepedaliodes
- Praepronophila
- Proboscis
- Pronophila
- Protopedaliodes
- Pseudomaniola
- Punapedaliodes
- Punargentus
- Quilaphoestosus
- redonda
- Sabatoga
- Sierrasteroma
- Spinantenna
- Steremnia
- Steroma
- Steromapedaliodes
- Stuardosatyrus
- Tetraphlebia
- Thiemeia
- Ragadina alnemzetség
- Acropolis
- Acrophtalmia
- Ragadia
- Satyrina alnemzetség (valódi szemeslepkék)
- Arethusana
- Aulocera
- Berberia
- Boeberia
- Brintesia
- Callerebia
- Cassionympha
- Chazara
- Coenyra
- Coenyropsis
- Davidina
- Hipparchia
- Kanetisa
- Karanasa
- Loxerebia
- Mashuna
- Melampias
- Minois
- Neita
- Neocoenyra
- Neominois
- Oeneis
- Paralasa
- Paroeneis
- Physcaeneura
- Pseudochazara
- Pseudonympha
- Satyrus
- Strabena
- Stygionympha
- Ypthima
- Ypthimomorpha
- Ypthimina alnemzetség
- Argestina
- Austroypthima
- Boeberia
- Callerebia
- Cassionympha
- Coenyra
- Coenyropsis
- Loxerebia
- Mashuna
- Mashunoides
- Melampias
- Neita
- Neocoenyra
- Paralasa
- Physcaneura
- Pseudonympha
- Strabena
- Stygionympha
- Ypthima
- Ypthimomorpha
- Coenonymphina alnemzetség
Jegyzetek
- ↑ PILISI DOLOMITKOPÁROK ÉS FEKETEFENYVESEK NAPPALI LEPKE-FAUNÁJA
Források
- Wkifajok
- Brehm: Az állatok világa
- Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 232 110 3. ISSN 0230-2845.
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
