Státusházak

Státusházak
Település	Kolozs megye
Cím	Románia, Kolozsvár, Szentegyház utca (Str. Iuliu Maniu) 1. és 2.
Építési adatok
Építés éve	1898–1899
Építési stílus	neobarokk
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
LMI-kód	CJ-II-a-A-07383 CJ-II-a-A-07383.02
Elhelyezkedése
Státusházak Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″46.770030555556, 23.59071111111146.770031°N 23.590711°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″46.770030555556, 23.59071111111146.770031°N 23.590711°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Státusházak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Státusházak a kolozsvári Fő tér keleti oldalának műemléképületei. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07383 sorszámon szerepelnek.

A név eredete, hogy az épületek az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a Sétatér szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.

Történetük

Az épületek története összefügg a Szentegyház utca kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. A Gyergyai-ház ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A Bánffy-palota mellett az úgynevezett Tivoli-ház állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontásáért, a negyediket pe­dig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.

Az Alpár Ignác tervezte, újdonságszámba menő, neobarokk zárt loggiás paloták földszintjein nagyvárosias, elegáns portálú üzle­tek nyíltak. A két sarki palota tetején három-három – a Szentháromságra utaló – kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek jellegét, hovatartozását. Északi szárnya főtéri sa­rokrészében nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége, a földszinten Haraszthy Jenő fűszerke­reskedése csábította az ínyenceket. Felszámolásáig az egykori bolt­ban működött az Állami Takarékpénztár (CEC). A palotának ezen a traktusán volt a Világ Panoráma hangzatos elnevezésű kiállítás. A déli épületben működött a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker, amelynek falait szecessziós festmények díszítették.

Képek

• 
  2005-ben
• 
  Az északi épület (Szentegyház utca 1.)
• 
• 
• 
• 
  A Fő tér keleti oldala
• 
  Képeslap 1911-ből

Források

• Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3  
• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.  
• Gaal György: Kolozsvár: Milleniumi kalauz. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó. 2001. ISBN 973 9267 82 3  
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867–1919. Budapest: Noran Könyvkiadó. 2003. ISBN 963953909-0  
• Sas Péter: A római katolikus egyház hatása a város építészetére. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0