Pata (állattan)
![]() | Ez a szócikk a patás emlősök patájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Pata (egyértelműsítő lap). |
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/0/01/Capreolus_capreolus_cloven_hoof.jpg/300px-Capreolus_capreolus_cloven_hoof.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/f/fc/Masai_Giraffe_right-rear_foot.jpg/200px-Masai_Giraffe_right-rear_foot.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/51/Horse_rear_hooves.jpg/200px-Horse_rear_hooves.jpg)
A pata a patás emlősök ujjának a hegye, melyet egy vastag szaruréteg (keratin) fed. A pata az ásás, kaparás, alátámasztás szerve, és egyben támadó fegyver is. A pata egy kemény vagy gumiszerű talpi részből és egy vastag köröm alkotta, az ujjhegyet körülvevő kemény falból áll. Az állat súlyát rendesen a talpi rész és a pata fali széle együttesen hordozza. A paták folyamatosan nőnek, és folyamatosan kopnak a használat következtében.
A legtöbb párosujjú patás (mint a birka, kecske, szarvas, szarvasmarha, bölény és sertés) minden lábán van két fő pata, melyek együttes megnevezése hasított pata, vagy főcsülök. A hasított patájú állatok többsége rendelkezik két kisebb patával melyet fattyúcsülöknek hívunk. Ezek a lábon egy kicsit feljebb találhatók és nem használják járás közben, de néhány nagyobb fattyúcsülökkel rendelkező faj (mint a szarvasok és disznók) puha talajon vagy futás, vagy ugrás közben érinthetik a talajt. Más hasított patájú állatok (mint pl. a zsiráfok és villásszarvú antilopok) nem rendelkeznek fattyúcsülökkel. Néhány úgynevezett "hasított patájú" állat, mint pl. a tevék esetében nincs igazi pata – az ujj lágyabb, és a maga a pata alig több mint körömmé redukálódott.
Néhány fajnak a páratlanujjú patások (lófélék) közül minden lábán egy patája van; mások (többek között rinocéroszok, tapírok és sok kihalt faj) esetében van (vagy volt) három patás vagy erős körmökkel rendelkező ujja, vagy egy pata és két fattyúcsülök. A tapír egy rendhagyó eset, neki három ujja van hátsó lábain és négy az elsőkön.[1]
A paták számát veszik figyelembe az állati hús kóser státuszának megállapításánál.
Jegyzetek
- ↑ Fehér, György. A háziállatok funkcionális anatómiája – - A körömképletek, organa digitalia (2000)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Hoof című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Fehér György: A háziállatok funkcionális anatómiája – A körömképletek, organa digitalia
További információk
![File:Wiktionary-logo-hu.svg](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/d/d5/Wiktionary-logo-hu.svg/50px-Wiktionary-logo-hu.svg.png)
![Commons:Category:Animal feet](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/4a/Commons-logo.svg/50px-Commons-logo.svg.png)
Kapcsolódó szócikkek
![]() | Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |